Szexpozitív Egyesület

SZEXPOZITÍV
EGYESÜLET

alapSZABÁLY

Elhatározva a Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Egyesület adatai:
1. Egyesület hosszú neve: Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesület
2. Egyesület rövid neve: Szexpozitív Egyesület
3. Az Egyesület székhelye: 1062 Budapest, Bajza utca 50.

II. Az Egyesület célja
Az Egyesület célja az érzéki testtudatosság, a test- és tapasztalatorientált önismeret, intimitás és minőségi szexualitás képviselete, valamint az ehhez kapcsolódó testpozitív és szexpozitív szemlélet szélesebb körű terjesztése és elfogadtatása Magyarországon. Ennek része a szomatikus jellegű testismeret és testi fejlesztés, illetve a minőségi kapcsolati kultúra megismertetése. Az Egyesület célja továbbá a Magyarországon szomato-szexuális témában képzett szakemberek, szomatikus szexológusok összefogása, tudásuk szakmai színvonalra emelése, szakmai képzésük létrehozása, valamint megfelelő szakmai érdekvédelmi képviseletük megteremtése.

III. Az Egyesület tevékenysége: az Egyesület a jelen alapszabály II. pontja szerinti célok elérése érdekében az alábbi közhasznú és egyéb tevékenységeket végzi:

a) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 37. § szerint; Egységes, kortárs szakmai szemlélettel rendelkező erotikus és szexuális masszőrök, szomatikus szexológusok (szomato-szexuális fejlesztők és bodyworkerek) szakmai képzése, minőségi és szakmai kompetenciájuk meghatározása.
A szomatikus szexológus egy olyan szexpozitív szemlélettel rendelkező egyéni vagy csoportfolyamatokat tartó szakember, akinek célja a testalapú – szomatikus és szexuális önismerethez, fejlesztéshez kapcsolódó – élményorientált módszerek, technikák megismertetése és integrált módon való elmélyítése fizikai, energetikai, érzelmi és kognitív szinten. Ezeknek az átadásához verbális és nonverbális módszereket használ a fizikai kapcsolat és érintés bevonásával vagy annak létesítése nélkül.
b) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 37. § szerint; Tanfolyamok, oktatások, ismeretterjesztő tevékenységek (előadások, videók, csoportfoglalkozások), nyitott programok szervezése és lebonyolítása. Oktatóanyagok, sajtóanyagok és könyvek, cikkek publikálása írott és elektronikus formában. Internetes információs csatornák kiépítése, fenntartása és fejlesztése. A témához kapcsolódó rendezvényeken való részvétel, oktatás, ismeretterjesztés (hazai és nemzetközi fesztiválok, konferenciák, találkozók, rendezvények, előadások).
c) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 37. § szerint; A testpozitív és szexpozitív szemlélet képviselete és átadása.
d) Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (3) bekezdése szerinti egyenjogúság keretében; Egy olyan felnőtteknek szóló oktatási rendszer létrehozása, mely teret biztosít azon szuverén szexualitásra építő, illetve kapcsolati dinamikákban fejlődő egyének számára, akik mélyebb és minőségibb intimitást szeretnének megteremteni az életükben.
e) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 37. § szerinti egészségfejlesztés keretében; Felsőfokú képzésben résztvevő fiatalok kapcsolati és szexuális életre való felkészítése és edukációja, valamint a szomatikus önismeret és szemlélet átadása.
f) Magyarország Alaptörvényének L.) cikk (2) bekezdése, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 41. § értelmében; A kiegyensúlyozott családtervezés elősegítésére szolgáló programok, oktatások és egyéb tevékenységek nyújtása, melynek része a gyermekvállalási krízisben lévő párok támogatása és segítése.
g) Az Egyesület tevékenységeit támogató adományok, pályázati pénzek és források előteremtése.
h) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti kulturális szolgáltatás keretében; Az Egyesület céljait segítő és programjainak helyet adó kulturális központ létrehozása és üzemeltetése.
i) Magyarország Alaptörvényének X. cikk (1) bekezdése értelmében; Szakmai képzési rendszer létrehozása, annak magas szintre való emelése. A szakmai szint biztosítását az Egyesület egy etikai kódex kidolgozásával, szakmai támogató háttérrel, minőségbiztosítással és a szakmai kompetenciahatárok meghatározásával, átadásával biztosítja.
j) Magyarország Alaptörvényének X. cikk (1) bekezdése értelmében; A szakmai színvonalat képviselő személyek összefogása, érdekképviselete és teljes körű támogatása, a szakmai kapcsolati rendszer fenntartása. A képzési rendszer minőségbiztosítása, valamint etikai rendszerének létrehozása és fenntartása. Képzések, továbbképzések, szakmai konferenciák és események szervezése, továbbá az ehhez kapcsolódó oktatási és információs anyagok elkészítése elektronikus és/vagy nyomtatott formában.
k) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1. §, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 37. § értelmében; A szexuális egészség és jóllét támogatása, népszerűsítése.

IV. Tagdíj
1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege rendes tagok esetében évente 1.000,- Ft., azaz ezer forint, míg a pártoló tagok esetében évente 40.000.- Ft, azaz negyvenezer forint, amelyet a változásbejegyzési kérelem nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 (nyolc) napon belül, ezt követően a jelen Alapszabály IV./2. pontja szerint kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás vagy csekk útján megfizetni.

2. A tagdíjak a tárgyévre előre esedékesen fizetendőek, az Egyesület bankszámlaszámára történő átutalással, illetve készpénzes befizetéssel. Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányos összegét – megkezdett hónapra kerekítve – a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 (nyolc) napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáig köteles megfizetni.

V. Az Egyesület tagjai
1. Az Egyesület tagjává olyan természetes személy válhat, aki:
a) nyilatkozik a tagsági meghívás elfogadásáról és így a belépési szándékról,
b) az Egyesület által kiállított szakmai képzési oklevéllel rendelkezik,
c) elfogadja az Egyesület céljait, és
d) elfogadja a létesítő okirat, valamint az Egyesület egyéb hatályos belső szabályzatainak (Etikai Kódex, Szervezeti és Működési Szabályzat stb.) rendelkezését, valamint ezek alapján vállalja az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését.

2. Az Egyesület tagjai:
a) rendes tag,
b) pártoló tag.

2.1. Az egyesületi rendes tag jelen Alapszabály VIII. – IX. fejezeteiben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

2.2. Az Egyesület pártoló tagja az lehet, aki a jelen fejezet 1. pontjában, meghatározott személy, aki az Egyesület Alapszabályát, Etikai kódexét, Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja, egyetért az Egyesület céljaival, vállalja az Egyesület tevékenységének rendszeres erkölcsi és anyagi támogatását, de nem kíván az Egyesület rendes tagjává válni.

2.3. A pártoló tag pártoló tagsági jogviszonya a jelen Alapszabály VI. fejezete szerint az Egyesület általi meghívással jön létre.

2.4. Az Egyesület minden pártoló tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű, minimális összegű pártolói tagdíjat megfizetni.

2.5. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében kötelezően csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az általa vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetésére köteles.

2.6. A pártoló tag egyesületi jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik, egyesületi tisztségre nem választható, továbbá nem köteles az Egyesület Közgyűlésen részt vennie. A pártoló tag, illetve törvényes képviselője tanácskozási, felszólalási, véleménynyilvánítási, észrevételezési, illetve felvilágosítás kérési joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésen, azonban rendkívüli közgyűlés összehívására nem jogosult.

2.7. Az Egyesület pártoló tagja egyebekben jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein és programjain, azonban köteles e rendezvények, programok szabályait magára nézve kötelezőnek tekinteni, és azokat betartani.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése
1. Az Egyesületi tagság az Egyesület alapításakor annak nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, amelynek naprakész nyilvántartását az Elnökség vezeti.

2. Az Egyesület megalakulását követően a tagság az Egyesület általi írásos meghívás után a jelen Alapszabály VI./3. pont szerinti írásban történő tagjelölti elfogadás útján keletkezik.

3. A tagjelöltnek 8 (nyolc) napon belül van lehetősége a meghívás elfogadására. A tagjelölt az elfogadás keretében az összes tagsági követelménynek megfelelő okiratokat és nyilatkozatokat (a továbbiakban: belépési dokumentumok) aláírásával ellátva megküldi az Elnökség részére, valamint a jelen Alapszabály V. pontja szerinti tagdíjat megfizeti. Tagjelölt a jelen Alapszabály V. pontja szerint meghatározott tagdíjat az Elnökség részére megküldött belépési dokumentumok megküldésétől számított 8 (nyolc) napon belül köteles megfizetni. Mindez alapján, amennyiben valamennyi belépéssel kapcsolatos feltétel teljesül, úgy a tagsági jogviszony a fentebb meghatározott tagdíj Egyesület részére történő beérkezés napjával jön létre. Amennyiben a jelen pont szerinti határidők eredménytelenül telnek el, úgy a meghívás érvényét veszti.

4. A tagi meghívás az indok megjelölése nélkül is elutasítható. Így elutasításnak minősül az is, ha a tagjelölt egyáltalán nem válaszol vagy nem egyértelmű a válasza, valamint ha az Egyesület és annak céljai vonatkozásában nem elfogadható feltételes a válasza.

5. Minden meghívás eseti és egyszeri jellegű, elutasítás esetén további követelésnek vagy jogorvoslatnak helye nincs.

VII. A tagsági viszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:

1.1. a tag kilépésével. Amennyiben a tag bejelenti kilépési szándékát, akkor a tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli vagy elektronikus nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépő tag tagsági jogviszonya a kilépésről szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről. A kilépni szándékozó az Egyesület javaiból az általa használtakat haladéktalanul köteles visszaszolgáltatni.

1.2. a tag halálával vagy a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

1.3. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. Az Egyesületi jogviszony felmondható, ha az Egyesületi tag az adott tárgyévre vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesíti és tagdíj-tartozását az Elnökség igazolható módon megküldött, írásbeli felszólításának kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának megszűnésére – figyelmeztetni kell. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

1.4. a tag kizárásával:

a) a tag, amennyiben a vonatkozó hatályos jogszabályokat, az Egyesület létesítő okiratát, egyéb belső szabályzatait vagy közgyűlési, Elnökségi határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az Egyesület céljait, jóhírnevét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít – bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére –, a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le az Egyesület, a szabályzataiban meghatározott, tisztességes eljárást biztosító szabályok figyelembevételével. Az Egyesület kizárhatja továbbá az Egyesület tagjai közül azon személyt, akit bíróság jogerős és végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

b) a kizárási eljárást első fokon az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását írásban bármely Egyesületi tag is kezdeményezheti az Elnökséghez intézett, az okokat és bizonyítékokat is magában foglaló írásos előterjesztésével és a kizárni kívánt tag megjelölésével. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, azok bizonyítékait a kizárás kezdeményezésétől számított 15 (tizenöt) napon belül írásban közölni kell személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján. Lehetőséget kell biztosítani a kizárási eljárás alá vont személy számára, hogy a kizárás kezdeményezéséről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 (öt) napon belül a védekezését, a mentő és enyhítő körülményeket, valamint bizonyítékait írásban előadja. Az Elnökség a kizárásról a soron következő Elnökségi ülésen dönt a kizárási eljárás megindításától számított 30 (harminc) napon belül.

c) amennyiben az Elnökség úgy dönt, hogy a tag kizárásra kerül, az indokolással ellátott kizáró határozatát írásban, személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján közölni kell a taggal. Az Elnökségi határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást, valamint a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.

d) a tag a kizáró határozattal szemben, annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Közgyűléshez címzett, de az Elnökség részére írásban benyújtott fellebbezéssel élhet. A tagkizárás tárgyában benyújtott fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek soron kívül, de legkésőbb 30 (harminc) napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli Közgyűlést, ahol határozni kell a tagkizárás tárgyában. A fellebbezés a kizárására halasztó hatállyal bír. Fellebbezés benyújtása esetén a tag kizárásáról a Közgyűlés dönt.

e) a tag kizárását kimondó Közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizáró határozatot az érintett taggal írásban közölni kell személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján. A Közgyűlési kizáró határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

2. A tagsági jogviszony megszűnése esetén az Egyesület a tagot törli a tagnyilvántartásából.

3. Amennyiben a tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség/Közgyűlés határozatot hoz, azt köteles írásban, igazolható módon közölni a tagnyilvántartásból törölt taggal, a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül.

VIII. A rendes tag jogai
1. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni, valamint az Egyesület által nyújtott kedvezményeket igénybe veheti,

2. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a különleges jogállású pártoló tagokat.

3. A tag tagsági jogait személyesen, illetve törvényes képviselőjén keresztül gyakorolhatja, (A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.),

4. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek,

5. Részt vehet, továbbá tanácskozási, a Közgyűlés rendjének megfelelő felszólalási, kérdezési, észrevételezési, javaslattételi, indítványozási, felvilágosításkérési és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen. A Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,

6. Bármely tisztség tekintetében választási jogosultsággal bír,

7. Bármely – életkorának megfelelő – tisztségre megválasztható, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelel,

8. Igénybe veheti az Egyesület által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat,

9. A testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhet és kaphat,

10. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásába,

11. A tagok legalább egytizede írásban, az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

IX. A rendes tag kötelezettségei
1. Köteles az Egyesület érdekeit elősegíteni, illetve teljesíteni annak tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

2. Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét,

3. Köteles a tagdíjat késedelem nélkül megfizetni,

4. Köteles megtartani az Alapszabály és az egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetve az Egyesület szerveinek (Közgyűlés, Elnökség) határozatát.

X. Az Egyesület szervei:

A./ Közgyűlés
B./ Elnökség

A) A Közgyűlés
1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az Egyesület tagjainak összességéből álló testület.

2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) döntés az alapszabály elfogadásáról,
b) döntés az alapszabály módosításáról,
c) döntés az Egyesület megszűnéséről, más Egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról,
d) döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
e) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény által meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról,
f) döntés az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezetésnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról,
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,
h) az Egyesület éves költségvetésének elfogadása a tagdíj (rendes és pártolói tagdíj) mértékének megállapítása,
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
j) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
k) a végelszámoló kijelölése,
l) döntés mindazon kérdésben, amelyet a jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.

3. A Közgyűlés összehívása:
3.1. A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.

3.2. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére írásban, igazolható módon. A meghívót a közgyűlés kezdő napját 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény vagy válasz email, hogy megkapta a meghívót).

3.3. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

3.4. A Közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább 3 (három) és legfeljebb 15 (tizenöt) nappal követő időpontra hívják össze.

3.5. A Közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

3.6. A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 (három) napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 3 (három) napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 3 (három) napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

3.7. Amennyiben az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

3.8. A Közgyűlést össze kell hívni, ha:
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került,
d) az Egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.
Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

3.9. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok – akik szavazásra jogosultak – több mint fele részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A Közgyűlést az Elnökség Elnöke nyitja meg, melyet követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítő személyt, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot.

3.10. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személy ír alá. A Közgyűlésről szóló jegyzőkönyv tartalmazza
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) a Közgyűlés helyét és idejét;
c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

3.11. A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az Alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

3.12. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, megismételt közgyűlést lehet tartani a jelen Alapszabály A)/3.4. alpontja szerint. A megismételt Közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.
3.13. A Közgyűlés döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról.

3.14. Az összes tag több mint felének a szótöbbsége szükséges az alábbi kérdésekben:
a) az Elnökség tagjainak visszahívása,
b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása,
c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása.

3.15. Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához, valamint az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

3.16. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt, más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki a fentieken túl személyesen érdekelt a döntésben.

3.17. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

3.18. Amennyiben a Közgyűlés az ülés megtartása nélkül hoz határozatot, akkor a határozattervezetet az elektronikus felületen vagy hirdetőfalán közzé teszi vagy a tagok részére elektronikus úton megküldi. A tagok a tudomásszerzéstől számított 8 (nyolc) napon belül, de legkésőbb a közzétételtől/közléstől számított 15 (tizenöt) napon belül megküldik a szavazatukat. A szavazatok megküldését követően a szavazatszámláló bizottság 3 (három) napon belül megállapítja a szavazatok eredményét, amelyet 3 (három) napon belül közöl a tagokkal az elektronikus úton vagy felületen, vagy hirdetőfalon történő közzététellel. A határozathozatal napja a közléstől/közzétételtől számított 15 (tizenöt) napos határidő lejártának a napja.

B) Az Elnökség

1. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség 3 (három) Elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tagjainak megbízatása 5 (öt) éves időtartamra szól. Az Elnökség tagjai nem választhatók az Egyesület szavazótagjain kívüli személyekből. Az Elnökség tagja kizárólag természetes személy lehet. Az Elnökség egy elnökből és további két Elnökségi tagból áll.

2. Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el. Az Elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja, képviseleti joga általános terjedelmű. Az Elnök akadályoztatása esetén a másik két Elnökségi tag együttesen képviselheti az Egyesületet, amennyiben az Elnökség előzetesen egyeztetett.

3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja. A vezetőtisztségviselői megbízás a tisztség a megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.

4. Az Elnökség tagjává az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik azt kizáró ok alá. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Amennyiben a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5. Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
a) a tisztségről való lemondással,
b) visszahívással,
c) a határozott idő lejártával,
d) a törvényben meghatározott ok bekövetkeztével,
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

6. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. (hatvanadik) napon válik hatályossá.

7. Az Elnökség tagjai díjazásban részesülhetnek a Közgyűlés megállapítása szerint, de minimum jogosultak az ügyvezetéssel kapcsolatos költségeik megtérítésére.

8. Az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.

9. Az Elnökség feladatai különösen:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
c) az Egyesület terveinek előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
d) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése,
e) szakmaiságot érintő ügyek kizárólagos elbírálása, különösen, de nem kizárólag: az oktatási anyagok elfogadása, az Etikai Kódex elfogadása, valamint módosítása, továbbá a szakmai megfelelés megállapítása,
f) az Egyesület képviselete,
g) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
h) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
i) részvétel a közgyűlésen, válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
j) az Egyesület iratainak bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése
k) a tagság nyilvántartása,
l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele,
m) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, valamint az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat rögzítése, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek,
n) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
o) az Egyesület szakmai és személyi értékeivel együtt álló, azt építő magatartással bíró szakemberek meghívása az egyeseületi tagság megszerzése érdekében,
p) tag kizárásával kapcsolatos első fokú eljárás, valamint
q) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.

10. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább 1 (egy) alkalommal tartja. Az Elnökségi ülést az elnök legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény vagy válasz email, hogy megkapta a meghívót).
Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

11. Az Elnökség a döntéseiről határozatot hoz, tevékenységéről éves beszámolót készít. Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy Elnökségi tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az Elnökség döntéseit határozati formában, a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg, amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik. Két Elnökségi tag jelenléte esetén csak egyhangú döntés hozható. Az Elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára egyebekben az általa elfogadott ügyrend irányadó.
Az Elnökségnek az intézkedéseit a közgyűlés döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban.

12. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

13. Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal (tagokkal) a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

14. Az Egyesület elnöke öt éves időtartamra, 2027. március 30. napjáig: Kékes Réka Enikő (lakcím: 1014 Budapest, Úri utca 52.).

Az Egyesület Elnökségi tagja öt éves időtartamra, 2027. március 30. napjáig: Tábor Zsófia (lakcím: 3123 Cered, Kossuth út 63.).

Az Egyesület Elnökségi tagja öt éves időtartamra, 2028. május 12. napjáig: Rudolf Gréta (lakcím: 7800 Siklós, Felszabadulás utca 44.)

XI. A határozathozatal rendje
1. Az Egyesület valamennyi testületi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés esetén a levezető elnök és az Egyesület erre kijelölt két tagja írja alá.

2. Az Elnökség és a közgyűlés határozatba foglalja döntéseit. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket meg kell őrizni.

3. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.

XII. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

2. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az Elnökség készíti el, s azt a Közgyűlés fogadja el.

3. Az Egyesület, mint nonprofit szervezet a céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a hatályos és releváns jogszabályok előírásai szerint, kizárólag az Egyesületi célokkal közvetlenül összefüggően csak másodlagosan folytathat gazdasági, vállalkozási tevékenységet, hozhat létre gazdasági társaságot és alapítványt, illetve beléphet tagként ilyenekbe. Az így végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység az Egyesület közhasznú és az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti.

XIII. Egyéb rendelkezések
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem fogad el. Sem országgyűlési, sem megye, sem fővárosi önkormányzati képviselő jelöltet nem állít, és nem támogat.

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

Az Egyesület neve: Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)

Az Egyesület rövidített neve: Szexpozitiv Egyesület

Az Egyesület székhelye: 1062 Budapest, Bajza utca 50.

A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma, kelte: 11.Pk.60.146/2020/4; 2020. május 15.

A közhasznúsági végzés száma, kelte:      

Az Egyesület adószáma: 19249461-1-42

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

Az Egyesület célja az érzéki testtudatosság, a test- és tapasztalatorientált önismeret, intimitás és minőségi szexualitás képviselete, valamint az ehhez kapcsolódó testpozitív és szexpozitív szemlélet szélesebb körű terjesztése és elfogadtatása Magyarországon. Ennek része a szomatikus jellegű testismeret és testi fejlesztés, illetve a minőségi kapcsolati kultúra megismertetése. Az Egyesület célja továbbá a Magyarországon szomato-szexuális témában képzett szakemberek, szomatikus szexológusok összefogása, tudásuk szakmai színvonalra emelése, szakmai képzésük létrehozása, valamint megfelelő szakmai érdekvédelmi képviseletük megteremtése.

Az Egyesület, mint nonprofit szervezet a céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a hatályos és releváns jogszabályok előírásai szerint, kizárólag az Egyesületi célokkal közvetlenül összefüggően csak másodlagosan folytathat gazdasági, vállalkozási tevékenységet, hozhat létre gazdasági társaságot és alapítványt, illetve beléphet tagként ilyenekbe. Az így végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység az Egyesület közhasznú és az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem fogad el. Sem országgyűlési, sem megye, sem fővárosi önkormányzati képviselő jelöltet nem állít, és nem támogat.

III. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA ÉS TAGSÁGA

Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.

Az Egyesületi tagság formái:

  1. rendes tagság
  2. pártoló tagság

Az egyesületi rendes tag az Alapszabály VIII. – IX. fejezeteiben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

Az Egyesület pártoló tagja az lehet, aki az Egyesület Alapszabályát, Etikai kódexét, Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja, egyetért az Egyesület céljaival, vállalja az Egyesület tevékenységének rendszeres erkölcsi és anyagi támogatását, de nem kíván az Egyesület rendes tagjává válni. 

A pártoló tag pártoló tagsági jogviszonya az Alapszabály VI. fejezete szerint az Egyesület általi meghívással jön létre.

Az Egyesület minden pártoló tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű, minimális összegű pártolói tagdíjat megfizetni. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében kötelezően csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az általa vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetésére köteles. 

A pártoló tag egyesületi jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik, egyesületi tisztségre nem választható, továbbá nem köteles az Egyesület Közgyűlésen részt vennie. A pártoló tag, illetve törvényes képviselője tanácskozási, felszólalási, véleménynyilvánítási, észrevételezési, illetve felvilágosítás kérési joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésen, azonban rendkívüli közgyűlés összehívására nem jogosult. Az Egyesület pártoló tagja egyebekben jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein és programjain, azonban köteles e rendezvények, programok szabályait magára nézve kötelezőnek tekinteni, és azokat betartani.

A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE

Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, amelynek naprakész nyilvántartását az Elnökség vezeti.

Az Egyesület megalakulását követően a tagság az Egyesület általi írásos meghívás után az Alapszabály VI./3. pont szerinti írásban történő tagjelölti elfogadás útján keletkezik. 

A tagjelöltnek 8 (nyolc) napon belül van lehetősége a meghívás elfogadására. A tagjelölt az elfogadás keretében az összes tagsági követelménynek megfelelő okiratokat és nyilatkozatokat (a továbbiakban: belépési dokumentumok) aláírásával ellátva megküldi az Elnökség részére, valamint az Alapszabály V. pontja szerinti tagdíjat megfizeti. Tagjelölt az Alapszabály V. pontja szerint meghatározott tagdíjat az Elnökség részére megküldött belépési dokumentumok megküldésétől számított 8 (nyolc) napon belül köteles megfizetni. Mindez alapján, amennyiben valamennyi belépéssel kapcsolatos feltétel teljesül, úgy a tagsági jogviszony a fentebb meghatározott tagdíj Egyesület részére történő beérkezés napjával jön létre. Amennyiben a jelen pont szerinti határidők eredménytelenül telnek el, úgy a meghívás érvényét veszti. 

A tagi meghívás az indok megjelölése nélkül is elutasítható. Így elutasításnak minősül az is, ha a tagjelölt egyáltalán nem válaszol vagy nem egyértelmű a válasza, valamint ha az Egyesület és annak céljai vonatkozásában nem elfogadható feltételes a válasza. Minden meghívás eseti és egyszeri jellegű, elutasítás esetén további követelésnek vagy jogorvoslatnak helye nincs.

A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. a tag kilépésével. Amennyiben a tag bejelenti kilépési szándékát, akkor a tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli vagy elektronikus nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépő tag tagsági jogviszonya a kilépésről szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről. A kilépni szándékozó az Egyesület javaiból az általa használtakat haladéktalanul köteles visszaszolgáltatni.

  2. a tag halálával vagy a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

  3. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. Az Egyesületi jogviszony felmondható, ha az Egyesületi tag az adott tárgyévre vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesíti és tagdíj-tartozását az Elnökség igazolható módon megküldött, írásbeli felszólításának kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának megszűnésére – figyelmeztetni kell. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

  4. a tag kizárásával:
    a) a tag, amennyiben a vonatkozó hatályos jogszabályokat, az Egyesület létesítő okiratát, egyéb belső szabályzatait vagy közgyűlési, Elnökségi határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az Egyesület céljait, jóhírnevét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít – bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére –, a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le az Egyesület, a szabályzataiban meghatározott, tisztességes eljárást biztosító szabályok figyelembevételével. Az Egyesület kizárhatja továbbá az Egyesület tagjai közül azon személyt, akit bíróság jogerős és végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

    b) a kizárási eljárást első fokon az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását írásban bármely Egyesületi tag is kezdeményezheti az Elnökséghez intézett, az okokat és bizonyítékokat is magában foglaló írásos előterjesztésével és a kizárni kívánt tag megjelölésével. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, azok bizonyítékait a kizárás kezdeményezésétől számított 15 (tizenöt) napon belül írásban közölni kell személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján. Lehetőséget kell biztosítani a kizárási eljárás alá vont személy számára, hogy a kizárás kezdeményezéséről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 (öt) napon belül a védekezését, a mentő és enyhítő körülményeket, valamint bizonyítékait írásban előadja. Az Elnökség a kizárásról a soron következő Elnökségi ülésen dönt a kizárási eljárás megindításától számított 30 (harminc) napon belül.

    c) amennyiben az Elnökség úgy dönt, hogy a tag kizárásra kerül, az indokolással ellátott kizáró határozatát írásban, személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján közölni kell a taggal. Az Elnökségi határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást, valamint a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.

    d) a tag a kizáró határozattal szemben, annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Közgyűléshez címzett, de az Elnökség részére írásban benyújtott fellebbezéssel élhet. A tagkizárás tárgyában benyújtott fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek soron kívül, de legkésőbb 30 (harminc) napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli Közgyűlést, ahol határozni kell a tagkizárás tárgyában. A fellebbezés a kizárására halasztó hatállyal bír. Fellebbezés benyújtása esetén a tag kizárásáról a Közgyűlés dönt.

    e) a tag kizárását kimondó Közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizáró határozatot az érintett taggal írásban közölni kell személyes kézbesítés vagy ajánlott levélpostai küldemény útján. A Közgyűlési kizáró határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén az Egyesület a tagot törli a tagnyilvántartásából. Amennyiben a tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség/Közgyűlés határozatot hoz, azt köteles írásban, igazolható módon közölni a tagnyilvántartásból törölt taggal, a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül.

A RENDES TAG JOGAI

  1. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni, valamint az Egyesület által nyújtott kedvezményeket igénybe veheti,

  1. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a különleges jogállású pártoló tagokat.

  1. A tag tagsági jogait személyesen, illetve törvényes képviselőjén keresztül gyakorolhatja, (A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.),

  1. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek,

  1. Részt vehet, továbbá tanácskozási, a Közgyűlés rendjének megfelelő felszólalási, kérdezési, észrevételezési, javaslattételi, indítványozási, felvilágosításkérési és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen. A Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,

  1. Bármely tisztség tekintetében választási jogosultsággal bír, 

  1. Bármely – életkorának megfelelő – tisztségre megválasztható, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelel,

  1. Igénybe veheti az Egyesület által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat,

  1. A testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhet és kaphat,

  1. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásába,

  1. A tagok legalább egytizede írásban, az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

A RENDES TAG KÖTELEZETTSÉGEI

  1. Köteles az Egyesület érdekeit elősegíteni, illetve teljesíteni annak tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

  1. Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét,

  1. Köteles a tagdíjat késedelem nélkül megfizetni,

  1. Köteles megtartani az Alapszabály és az egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetve az Egyesület szerveinek (Közgyűlés, Elnökség) határozatát.

  1. A rendes tag köteles a szakmáján belüli nyitott eseményekre minimum 20%-nak megfelelő kedvezményt biztosítani az Egyesület rendes és pártoló tagjainak. 


IV. AZ EGYESÜLETI VAGYON FELHASZNÁLÁSA, GAZDÁLKODÁSA

Az egyesületi vagyon felhasználásáról a céloknak megfelelően – díjazás, jutalom, támogatás, ösztöndíj, költségtérítés, természetbeni juttatások (így különösen szállás és étkezése) vagy tárgyi eszközök beszerzése, másokkal közös programban való költségviselés, egyesületi működési költségek, szerződéses ellenérték kifizetése valamint egyéb Alapszabályban meghatározott célok körébe tartozó kifizetések és vagyon felhasználások – az Elnökség dönt, továbbá dönt az egyesületi cél megvalósítását szolgáló költségekről, kiadásokról és egyesületi költségtérítésekről.

Az Egyesület bevételeit képezheti:

  1. a tagdíj, amelynek éves összegének mértékét évente előre a Közgyűlés állapítja meg;
  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységéből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  3. a költségvetési támogatás;
  4. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
  5. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
  6. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  7. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási/támogatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  8. más szervezettől, illetve magánszemélyektől kapott adomány;
  9. befektetési tevékenységből származó bevétel;
  10. az 1.-9. pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

  1. az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  2. a gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  3. az Egyesület szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  1. az 1 – 3. pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Egyesület pénzeszközeit elkülönített számlán kezeli. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület Elnöke önállóan jogosult rendelkezni, aláírási jogosultságát az aláírási címpéldány szerint gyakorolja.

Az Egyesület bármely bevétele növelheti az Egyesület vagyonát illetve közvetlenül az Egyesület céljaira fordítható. A jelen célok elérése érdekében az Egyesület bármely vagyontárgyat megszerezhet, megvásárolhat, bérbe vehet, tulajdonában tarthat és megterhelhet. Az Egyesület vagyona az Alapszabályban meghatározott célokra és az Egyesület működési költségeinek fedezésére fordítható, és teljes egészében felhasználható. Az Egyesület vagyonát megfelelő gondosággal köteles kezelni. 

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület részére jutatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat az Elnökség döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.

IRATKEZELÉS, BIZONYLATOK KEZELÉSE

Az Egyesület iratkezelésének irányításáért az egyik elnökségi tag, valamint annak ellenőrzéséért az Elnök jogosult. Az iratkezelés irányításáért felelős elnökségi tag jogosult a rendes tagok közül kijelölni egy tagot az iratok rendszerezésében, kategorizálásában való segítség céljából.

5 (öt) éve leteltével az iratokat ki lehet selejtezni az adatvédelmi szabályoknak megfelelően. A selejtezést az elnökségi tag végzi. Selejtezés előtt az iratokat az Elnöknek felül kell vizsgálnia. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni az Alapszabály, jelen SZMSZ-ben és az adatvédelmi rendelkezésekben meghatározott rendelkezések szerint. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetőek.

Bizonylatnak minősül minden olyan okmány, amelyet valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljából készítenek. Az Egyesület által kiállított bizonylatot a gazdasági esemény, művelet megtörténtének időpontjában kell kiállítani. A bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, a bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad bejegyezni adatokat. A bizonylatok megfelelő megőrzéséről az Elnök gondoskodik, kijelölheti a nem selejtezhető adatok körét.

Az Egyesület pénzeszközeit köteles – készpénzben történő fizetések kivételével – a hitelintézetnél vezetett bankszámlán tartani, pénzforgalmát lebonyolítani. A bankszámláról egyenlíti ki tartozásait, ide folynak be követelései.

Amennyiben a hatályos jogszabályi rendelkezések kötelezően nem írják elő a fizetés módját, a felek szabadon megállapodhatnak a fizetési módban.

Alkalmazható fizetési módok:

  • átutalás,
  • egyszerű vagy csoportos beszedés,
  • beszedési megbízás (inkasszó),
  • azonnali, csoportos, váltóbeszedési vagy határidős inkasszó,
  • okmányos hitelezés,
  • készpénz helyettesítő fizetési eszköz,
  • csekk vagy bankkártya,
  • készpénzfizetés.

Az Egyesület vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával az Elnökség külső szervezetet megbízhat. Az Egyesület gazdálkodása a mindenkori irányadó hatályos jogszabályok szerint, az Alapszabályban és jelen SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően történik. Az Egyesület vagyonával való gazdálkodás során az Elnökség az ésszerűség és gondosság elvei alapján köteles eljárni.


V. AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

A KÖZGYŰLÉS

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az Egyesület tagjainak összességéből álló testület.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) döntés az alapszabály elfogadásáról, 
b) döntés az alapszabály módosításáról, 
c) döntés az Egyesület megszűnéséről, más Egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról,
d) döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
e) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény által meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról, 
f) döntés az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezetésnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról, 
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,
h) az Egyesület éves költségvetésének elfogadása a tagdíj (rendes és pártolói tagdíj) mértékének megállapítása, 
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt, 
j) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
k) a végelszámoló kijelölése, 
l) döntés mindazon kérdésben, amelyet a jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.


A Közgyűlés összehívása:

A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. 

A Közgyűlést az Elnökség hívja össze meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére írásban, igazolható módon. A meghívót a közgyűlés kezdő napját 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény vagy válasz email, hogy megkapta a meghívót).

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább 3 (három) és legfeljebb 15 (tizenöt) nappal követő időpontra hívják össze.

A Közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 (három) napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 3 (három) napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 3 (három) napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Amennyiben az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.


A Közgyűlést össze kell hívni, ha:
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került,
d) az Egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok – akik szavazásra jogosultak – több mint fele részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A Közgyűlést az Elnökség Elnöke nyitja meg, melyet követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítő személyt, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személy ír alá. A Közgyűlésről szóló jegyzőkönyv tartalmazza
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) a Közgyűlés helyét és idejét;
c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az Alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

Ha a Közgyűlés nem határozatképes, megismételt közgyűlést lehet tartani az Alapszabály A)/3.4. alpontja szerint. A megismételt Közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.

A Közgyűlés döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról.

Az összes tag több mint felének a szótöbbsége szükséges az alábbi kérdésekben:
a) az Elnökség tagjainak visszahívása,
b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása,
c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása.

Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához, valamint az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.


A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt, más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki a fentieken túl személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Amennyiben a Közgyűlés az ülés megtartása nélkül hoz határozatot, akkor a határozattervezetet az elektronikus felületen vagy hirdetőfalán közzé teszi vagy a tagok részére elektronikus úton megküldi. A tagok a tudomásszerzéstől számított 8 (nyolc) napon belül, de legkésőbb a közzétételtől/közléstől számított 15 (tizenöt) napon belül megküldik a szavazatukat. A szavazatok megküldését követően a szavazatszámláló bizottság 3 (három) napon belül megállapítja a szavazatok eredményét, amelyet 3 (három) napon belül közöl a tagokkal az elektronikus úton vagy felületen, vagy hirdetőfalon történő közzététellel. A határozathozatal napja a közléstől/közzétételtől számított 15 (tizenöt) napos határidő lejártának a napja.

VI. AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE

Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség 3 (három) Elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tagjainak megbízatása 5 (öt) éves időtartamra szól. Az Elnökség tagjai nem választhatók az Egyesület szavazótagjain kívüli személyekből. Az Elnökség tagja kizárólag természetes személy lehet. Az Elnökség egy elnökből és további két Elnökségi tagból áll.

Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el. Az Elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja, képviseleti joga általános terjedelmű. Az Elnök akadályoztatása esetén a másik két Elnökségi tag együttesen képviselheti az Egyesületet, amennyiben az Elnökség előzetesen egyeztetett.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja. A vezetőtisztségviselői megbízás a tisztség a megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.

Az Elnökség tagjává az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik azt kizáró ok alá. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Amennyiben a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
a) a tisztségről való lemondással, 
b) visszahívással,
c) a határozott idő lejártával,
d) a törvényben meghatározott ok bekövetkeztével,
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. (hatvanadik) napon válik hatályossá.

Az Elnökség tagjai díjazásban részesülhetnek a Közgyűlés megállapítása szerint, de minimum jogosultak az ügyvezetéssel kapcsolatos költségeik megtérítésére.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. 

Az Elnökség feladatai különösen:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, 
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
c) az Egyesület terveinek előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
d) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése,
e) szakmaiságot érintő ügyek kizárólagos elbírálása, különösen, de nem kizárólag: az oktatási anyagok elfogadása, az Etikai Kódex elfogadása, valamint módosítása, továbbá a szakmai megfelelés megállapítása,
f) az Egyesület képviselete,
g) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
h) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
i) részvétel a közgyűlésen, válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
j) az Egyesület iratainak bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése
k) a tagság nyilvántartása,
l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak     bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele,
m) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, valamint az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat rögzítése, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek,
n) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
o) az Egyesület szakmai és személyi értékeivel együtt álló, azt építő magatartással bíró szakemberek meghívása az egyesületi tagság megszerzése érdekében,
p) tag kizárásával kapcsolatos első fokú eljárás, valamint 
q) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.


Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább 1 (egy) alkalommal tartja. Az Elnökségi ülést az elnök legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény vagy válasz email, hogy megkapta a meghívót).

Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az Elnökség a döntéseiről határozatot hoz, tevékenységéről éves beszámolót készít. Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy Elnökségi tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az Elnökség döntéseit határozati formában, a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg, amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik. Két Elnökségi tag jelenléte esetén csak egyhangú döntés hozható. Az Elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára egyebekben az általa elfogadott ügyrend irányadó.

Az Elnökségnek az intézkedéseit a közgyűlés döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban.


A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal (tagokkal) a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.


VII. AZ EGYESÜLET ÁLTAL LÉTREHOZOTT EGYÉB MUNKACSOPORTOK

Az Egyesület Elnöksége határoz az Egyesület működését, céljainak megvalósítását segítő szakmai és egyéb munkacsoportok létrehozásáról, valamint annak tisztségviselőinek, tagjainak megválasztásáról.

Az Elnökség állandó, eseti vagy időszakos munkacsoportok létrejöttéről határozhat. Állandó munkacsoport az Egyesület céljainak megvalósításához szükséges olyan tevékenységekkel kapcsolatosan kerül létrehozásra, amelyek az Egyesület életében idő korlát nélkül állandó jelleggel szükségesek. Eseti munkacsoport egy rövid távú célzott eredmény elérése érdekében kerülnek létrehozásra. Időszakos munkacsoport az Egyesület életének egy meghatározott időszakához kapcsolódó feladatok, tervek megvalósítása érdekében kerülnek létrehozásra. 

Minden munkacsoport minimum 2 (két) fő rendes tagból áll. Az Egyesület minden rendes tagja legalább egy munkacsoport tevekénységében részt vesz, kivéve ha erre vonatkozóan az Elnök külön írásban felmentést adott a rendes tag részére. 

Minden munkacsoport meghatározza saját ügyrendjét és az üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel a jelen SZMSZ-ben foglaltak szerint. 


VIII. AZ EGYESÜLET FEGYELMI ÉS ETIKAI BIZOTTSÁGA

A Fegyelmi és Etikai Bizottság saját ügyrendjét maga határozza meg. 

A Fegyelmi és Etikai Bizottság munkájának és döntéshozatalának alapja a mindenkori hatályos Etikai Kódex és az irányadó jogszabályok hatályos előírásai.  

A Fegyelmi és Etikai Bizottság feladata az Egyesület bármely tagja ellen felmerülő fegyelmi és etikai kifogás kivizsgálása.

A Fegyelmi és Etikai Bizottság önállóan eljárást nem kezdeményez, de bármelyik tagja jogosult eljárást kezdeményezni saját nevében.

A Fegyelmi és Etikai Bizottság a hozzá írásban beérkező panaszokkal kapcsolatban köteles eljárni. Az eljárást a panasz kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül lefolytatja.

A Fegyelmi és Etikai Bizottság határozatát írásos Jegyzőkönyv formájában terjeszti az Elnökség elé, amelyben javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére (pl.: az Alapszabály szerinti tag kizárás lefolytatására) vagy az eljárás lezárására. A Jegyzőkönyvet köteles az eljárás alá vont személy részére átadni, megküldeni.

Az eljárás alá vont személy a döntés ellen fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az Elnökség vizsgálja ki és bírálja el, a Közgyűlés jóváhagyásával. 

A Fegyelmi és Etikai Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. A Fegyelmi és Etikai Bizottság javaslatot tehet az Elnökség felé a hatályos Etikai Kódex módosítására. Az ezzel kapcsolatos döntést az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés hozza meg.

A Fegyelmi és Etikai Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagja az Egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

IX. JEGYZŐKÖNYV, KÖZZÉTÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az Egyesület testületi szerveinek üléseiről minden esetben magyar nyelvű jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között, a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével és betartásával megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület Titkára látja el. 

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • az ülés helyét és időpontját,
  • a résztvevők nevét,
  • a napirendet,
  • az egyes napirendi pontok megvitatása során felvetett fő kérdéseket,
  • az egyes tagok vitához történő hozzászólásainak leírását, ha azt az érdekelt elnökségi tag igényli,
  • a határozatokat,
  • a szavazások eredményét és a szavazás után is fenntartott véleményeltéréseket név szerinti megjelöléssel és – az eltérő véleményt képviselői kérésére – rövid indoklással.


A jegyzőkönyvben bármely résztvevő kívánságára szó szerint kell rögzíteni a hozzászólásokat, véleményeket, ellenvéleményeket.

A jegyzőkönyvet az Egyesületi testületi szervének vezetője és a jegyzőkönyvvezető írja alá és hitelesíti.

A jegyzőkönyvet hitelesítés után meg kell küldeni valamennyi testületi szervezeti tagnak és résztvevőnek, valamint az egyes napirendi pontok tárgyalásán meghívottként résztvevőknek.

Az egyesület testületi szervei döntéseit a döntés időpontját követő 2 (két) héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.

Kelt, ……………………………………..

A Szabályzatot az Egyesület Közgyűlésének ………………………..-én tartott ülése elfogadta és megállapította, hogy a jelen szabályzat hatályos.

ETIKAI KÓDEX

Etikai Kódex és Magatartási Kódex a Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesület (Szexpozitív Egyesület) okleveles szakemberei számára

tartalom

A Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesületének (Szexpozitív Egyesület) Etikai Kódexe

– A Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesületének (Szexpozitív Egyesület) Etikai Kódexe
– Szakmai magatartási kódex az egyesület szakemberei számára
– Bevezetés
– Preambulum
– Kötelezettségek és kötelességek a Folyamatban résztvevőkkel szemben
– A titoktartás megőrzésével kapcsolatos feladatok és kötelezettségek
– A szakmával szembeni kötelességek és kötelezettségek
– Kötelességek és kötelezettségek a Szakemberek között

etikai kódex

A jelen Etikai és Magatartási Kódex („Kódex”) a Szexpozitív Egyesület, (továbbiakban Egyesület) szakemberei (az Erotikus Masszőrök, Szexuális Fejlesztők és Szexuális Bodyworkerek) etikai normáit és magatartási szabályait határozza meg.

 

A jelen etikai és szakmai magatartási kódexben a „Folyamatban résztvevő”, röviden “Résztvevő” kifejezésre történő hivatkozások alatt az egyéni klienseket, a workshopok résztvevőit, az online kurzus résztvevőit, a mentoráltakat, valamint az egyesület szakmai képzéseinek résztvevőit vagy leendő résztvevőit kell érteni, valamennyiben a fenti felsoroláson túl mindenkit, amennyiben ez a feltételezés ésszerű és etikus.

A “Folyamat” minden olyan egyéni, páros vagy csoportos folyamatot jelöl, mely lehet a Folyamatban résztvevő számára aktív elméleti és/vagy tapasztalati fejlesztés, illetve élmény útján történő passzív fejlődési lehetőség. Ez online vagy élő formában is létrejöhet: meghatározott időpontban vagy spontán. Minden olyan alkalomra vonatkozhat, ahol ésszerű és etikus azt feltételezni, hogy Folyamat történik. Ez lehet egy vagy több alkalom is.

A „Fejlesztés” fogalma alatt olyan egyéni, páros vagy csoportos alkalmat értünk, mely online vagy élő formában is létrejöhet: meghatározott időpontban vagy spontán. A Fejlesztés egy olyan edukációs Folyamat, amely közvetlen és aktív módon, verbális eszközökkel vagy gyakorlatok által is dolgozik. Minden olyan alkalomra vonatkozhat, ahol ésszerű és etikus azt feltételezni, hogy Fejlesztés történik.

“Szakember” alatt a Szexpozitív Egyesületnél szakmai képzést végzett és szakmai oklevéllel rendelkező tagot kell érteni.

Az “Erotikus Masszőr” egy olyan erotikus-szexuális érintéseket adó Szakember, akinek a célja a Folyamatban résztvevő erotikus-szexuális energiájával, állapotával való munka, melyben kizárólag passzív módon, az élményadás részeként kínál fejlődési lehetőséget, viszont nem kompetenciája a Fejlesztés.

A “Szexuális Fejlesztő”, röviden “Fejlesztő” egy olyan szakember, aki kizárólag verbális eszközökkel tarthat Fejlesztést.

A “Szexuális Bodyworker”, röviden “Bodyworker” egy olyan Szakember, aki verbális úton és gyakorlatok által is tarthat Fejlesztést, a fizikai érintés eszközeit is használva.

A “Szakmai Képző”, röviden “Képző” egy olyan Szakember, aki szakmai képzések tartásában, valamint szakemberek támogatásában (szupervízióban) kompetens.



A Szexpozitív Egyesület tagjai egyetértenek abban, hogy:

– A Szakember legfőbb célja és elsődleges etikai felelőssége a Folyamatban résztvevők jólléte.
– A Szakember olyan kapcsolat kialakítására törekszik, amelyben teljes mértékben elkötelezett, és amelyet a Folyamatban résztvevő biztonságosnak és konszenzusosnak érez.
– A Szakember szándéka tudatosságot vinni a Folyamatba, hogy ezáltal csökkentse annak a lehetőségét, hogy a Folyamatban résztvevőnek öncélú kielégülésből adódóan ártson, melynek célja lehet például a tekintély, a hatalom, a szexuális élvezet, vagy a csodálat megszerzése.
– A Szakember azon dolgozik, hogy támogassa a Folyamatban résztvevőt a “megtestesülés” (embodiment) megtapasztalásában. Valamint az is, hogy a résztvevő képessé váljon a saját szándékai mentén vezetni a saját folyamatát, amennyire az az adott helyzetben elérhető számára.
– Ha a Folyamatban létrejön fizikai érintés, az kizárólag konszenzusra épül, szolgálva a Folyamatban résztvevő tapasztalását, tanulását és növekedését, valamint tiszteletben tartva határait.
– A Szakember elkötelezi magát a folyamatos személyes és szakmai fejlődés, ezáltal az önfejlesztés, a testtudatos életvitel képviselete, valamint a rendszeres szakmai szupervízió mellett.
– A tagok tisztelettel támogatják és szolgálják a közösség egészét, mely magában foglalja a Szakembereket, a képződő Szakembereket, a potenciális képződőket, önkénteseket és nem formális segítőket.

MAGATARTÁSI kódex

Az Egyesület által képzett Szakemberek az egyesület tagjaként vállalják ezen Magatartási Kódex betartását a szakmájuk gyakorlása közben.

A Kódex nem teljeskörű. Az a tény, hogy egy adott magatartás nem szerepel kifejezetten a Kódexben, nem jelenti azt, hogy az szükségszerűen etikus vagy etikátlan. A szakmai magatartásukkal kapcsolatos döntések meghozatala során a Szakembereknek kötelessége a Kódexet követni a saját személyes etikai normáin túl.

Az Egyesület képviseletében megjelenő Szakember köteles oktatóként, bemutatót tartóként, előadóként, felszólalóként, asszisztensként vagy szervezőként a Magatartási Kódexet magára kötelező érvényűnek tekintenie. Abban az esetben is, ha szakmai minőségében jelenik meg – szomatikus szexedukációt, egyéni vagy csoportos munkát, oktatást, tréninget, asszisztenciát, szupervíziót, konzultációt vagy szervezést végző -, elkülönítve azt a munkán kívüli tevékenységeitől.

A szakmai magatartásával kapcsolatos döntések meghozatala során a Szakembernek a törvények és rendelkezések mellett kell a Kódexet figyelembe vennie. Ha a Kódex magasabb normát állapít meg, mint a törvények, a Szakembernek a magasabb etikai normának kell megfelelnie. Ha a Kódex normái ellentmondani látszanak a törvényi előírásoknak, a Szakembernek az alkalmazandó törvényeket kell betartania.

A Kódex megsértése esetén az Egyesület a következő intézkedéseket hozhatja: rendkívüli szupervízió, szakmai felülbírálás, valamint indokolt esetben az Egyesületből való kizárás.

PREAMBULUM

A Szexpozitív Egyesület szomato-szexuális témájú szakmai tevékenységet végző szakembereinek közös célja az egyén érett intimitásának és szexualitásának kibontása, általa egy jobb életminőség és szexuális kultúra elérése.

Az Egyesület szakmai magatartási Kódexe közös értékrendet biztosít, amelyre a Szakemberek folyamatosan építik a munkájukat.

A Kódex általános elveket és szabályokat tartalmaz a Szakemberek által tapasztalt legtöbb helyzetre vonatkozóan, melynek szándéka elsősorban azon egyének és csoportok jólléte és tiszteletben tartása, akikkel a Szakemberek dolgoznak.Minden Egyesületi tag egyéni felelősségeként tekint arra, hogy a lehető legmagasabb szintű magatartási normákat képviselje. A Szakemberek tiszteletben tartják és értékelik az emberi, polgári és szexuális jogokat, és tudatosan nem vesznek részt tisztességtelen vagy diszkriminatív gyakorlatokban, nem tűrik el azokat.

Ahhoz, hogy az Egyesület Szakembere a hivatásában egy dinamikus keretrendszerű etikai normát tudjon kifejleszteni, emberként is elkötelezettnek kell lennie egy egész életen át tartó etikus életforma kialakítása mellett. Ennek részeként fontossá válhat – adott esetben vagy ha szükségét érzi – a másokkal való konzultáció az etikai problémákkal kapcsolatban. Minden Szakember kiegészíti, de nem sértheti meg a Kódex értékeit és szabályait a személyes értékekből, kultúrából, kontextusból fakadó tapasztalatok alapján sem.

Kötelezettségek és kötelességek a Folyamatban résztvevőkkel szemben

A jelen etikai és szakmai magatartási kódexben a „Folyamatban résztvevő” kifejezés alatt az egyéni klienseket, a workshopok résztvevőit, az online kurzus résztvevőit, a mentoráltakat, valamint az egyesület szakmai képzéseinek résztvevőit vagy leendő résztvevőit kell érteni, valamennyiben a fenti felsoroláson túl mindenkit, amennyiben ez a feltételezés ésszerű és etikus.

1. A Szakemberek hozzáállásuk és viselkedésük tekintetében professzionálisak, a Folyamatban résztvevőkkel létrejött kapcsolatukban felelősségteljesek, a megállapodásokban megbízhatóak, és a találkozók időpontjai tekintetében pontosak.

2. A Szakemberek elismerik a beleegyezés, az önképviselet és a választás fontosságát a csoportokkal és egyénekkel folytatott Folyamatokra vonatkozóan. A Szakemberek számos olyan lehetőséget kínálnak, amelyek közül a Folyamatban Résztvevő aktívan kiválaszthatja, hogy melyik szolgálja a saját Folyamatát. A Résztvevő semmilyen körülmények között nem kötelezhetik vagy kényszeríthetik arra, hogy részt vegyen bármilyen tevékenységben, eseményen vagy gyakorlaton. A Szakemberek elérhetővé teszik a beleegyezésről, konszenzusról és a választásról szóló ismereteket, továbbá aktívan olyan tanulási környezetet biztosítanak, ahol a Folyamatban résztvevőknek lehetőségük van gyakorolni ezeket a készségeket.

3. A Szakemberek tájékoztatják a leendő Folyamatban résztevőket az adott Folyamat kereteiről, technikáiról, módszereiről, beleértve az érintés használatát is, hogy informált döntést tudjanak hozni a Folyamatban való részvételükről.

4. Az érintést alkalmazó Szakemberek egyetértenek abban, hogy a folyamatos konszenzushoz szükséges szóbeli és szavakon túli információáramlást fenntartják, mielőtt bármilyen érintésbe vagy testalapú munkába bocsátkoznának.

A Szakemberek fizikai érintést a Folyamatban Résztvevők beleegyezésével, a biztonságuk és növekedésük érdekében, valamint határaik figyelembe vételével alkalmaznak abban az esetben, amennyiben arra szakmailag kompetensek. Az érintés tudatosan, aktív vagy passzív fejlesztési szándékkal, a Folyamatban résztvevő jólétét szolgáló hozzáállással, az előre meghatározott megállapodások keretein belül történik.

Az érintés lehet – a témameghatározást figyelembe véve – a Szakember által fizikai érintést nem tartalmazó, tehát szóbeli javaslatokra épülő Fejlesztés, valamint a Résztvevőre irányuló egyirányú, illetve interaktív érintés abban az esetben, ha az a Résztvevő fejlődését szolgálja az előre meghatározott edukációs cél szerint.

Az érintés különböző szinteken történhet, melynek spektruma a biztonságot támogató, intim, erotikus vagy szexuális szándékig is terjedhet.

Az Erotikus Masszőrök a fizikai érintést a Folyamatban résztvevő élményalapú erotikus-szexuális tapasztalatszerzése céljából alkalmazzák. A Bodyworkerek a fizikai érintést oktatási szándékkal használják. A Fejlesztők pedig azt kizárólag indirekt módon – verbálisan, szóbeli facilitálás útján teszik.

5. A Szakemberek a workshopokon felhívják a figyelmet a Folyamatban résztvevők választási lehetőségeire és személyes felelősségükre, hogy a saját határaiknak és beleegyezésüknek megfelelően vegyenek részt. A Résztvevőket tájékoztatni kell arról, hogy a workshop tevékenységeiben való részvételre nincsenek kötelezve, illetve bármikor megszakíthatják azokat.

A Szakemberek a workshopokon olyan átfogó keretrendszer megteremtésén is dolgoznak, amelyben a résztvevők teljes mértékben tájékozottak és felhatalmazottak az általános és az adott folyamaton belüli keretekre vonatkozóan. A Szakemberek megértik, hogy a beleegyezés nem egyszeri, hanem egy folyamatos törekvés. Ennek megfelelően a Szakemberek szóbeli és szavakon túli visszajelzések adására ösztönzik a résztvevőket, ezzel is modellezve számukra, hogy a beleegyezés dinamikusan, bármelyik pillanatban, pillanatról pillanatra változhat az előre meghatározott keretrendszeren belül.

6. Amikor a Szakemberek résztvevőként, modellként vagy segítőként töltenek be szerepet, vállalják, hogy azt kizárólag a felkérésnek megfelelően teszik, és nem próbálnak tanítani vagy képzést nyújtani. A Résztvevőknek adott visszajelzés konstruktív, együttérző, valamint személyes indíttatásból, nézőpontból történik, és nem oktatási vagy fejlesztési szándékkal.

A Szakember csakis olyan szerepet vállalhat, amiben a csoportvezetővel előzetesen megegyeztek, ami a kompetenciájának határain belül van, valamint e feladatkör meghatározásában pontos, egyértelmű és közös megállapodást kötöttek.

7. A Szakemberek a Folyamatban résztvevőkkel szembeni magatartása

a. A Szakemberek elismerik az előzetesen kijelölt határok fenntartásának fontosságát. A határokról a Folyamat szándékmeghatározása alatt állapodnak meg, melyek a Folyamat során nem bővülnek. Ezen határok egyik alapvetése, hogy a Folyamat bármikor szüneteltethető vagy leállítható, amikor ezt a Folyamatban résztvevő kéri.

b. A Szakemberek vállalják, hogy nem használják az egyéni foglalkozásokat és/vagy csoportos programokat arra, hogy az esetlegesen létrejövő endogén módosult – tehát a testben természetes módon, a fiziológiai állapotváltozás által bekövetkező – tudatállapotukban a Folyamatban résztvevőket (a fejlesztés, workshop résztvevőit) kapcsolatra, szexre vagy bármilyen interakcióra kényszerítsék, vagy manipulálják bármilyen előzetes megállapodástól függetlenül.

Az egyéni vagy csoportos Folyamat határait és kereteit a kezdés előtt beszéli meg a Résztvevővel, amiben meg is állapodnak. A Szakember felelőssége, hogy megvédje a Folyamatban résztvevő sebezhetőségét a foglalkozás alatt és után, amikor megváltozott tudatállapotokról van szó – beleértve a különféle intenzív izgalmi és erotikus szinteket. Nem helyénvaló a Résztvevőt további Fejlesztésre, jövőbeli programokra hívni, vagy olyan beszélgetést folytatni vele a módosult állapotait kihasználva, hogy vásárlásra vagy további elköteleződésre ösztönözzük. A szolgáltatások további árusítását el kell halasztani egy olyan időpontra, amikor mind a Szakember, mind a Folyamatban résztvevő szabályozott, megalapozott és ahhoz magfelelő testi-lelki állapotban van.

c. A Szakemberek tisztában vannak a szerepükből fakadó hatalmi lehetőséggel, ezért a Résztvevővel kialakuló bensőséges dinamikát nem használják arra a célra, hogy szexuálisan vagy kapcsolati szempontból visszaéljenek vele.

d. A Szakemberek felismerik, hogy a Folyamatnak nem célja sem a Szakemberek, sem a Résztvevők szexuális kapcsolat iránti vágyának kielégítése, és ezt tudatosítják is bennük. Ha a Folyamaton belül bármelyik irányból vonzalom lép fel, a Szakember köteles a szakmai szupervízió során megbeszélni ezt a körülményt, melynek célja szakmai határainak megőrzése, valamint az, hogy segítse a Folyamatban résztvevőt a Fejlesztéshez szükséges további hozzáféréshez.

e. A Folyamatok során a Szakemberek megfelelő öltözéket viselnek. Ennek meghatározása a szándék mentén történik: a könnyed öltözettől – a kendőn keresztül – a meztelenségig.

f. A Szakemberek megegyeznek abban, hogy a Folyamatban résztvevő nem ad szexuális érintést a Szakembernek. A „szexuális érintés” ebben a kontextusban olyan érintést jelent, amely nemi szervi érintés, és/vagy amelynek konkrét célja azon keresztül a szexuális izgalom felkeltése.

A Szakemberek elfogadják, hogy az edukációs célzatú szexuális érintés egy különös kihívásokat jelentő, magas szintű szakmai diszciplína, így ha arra egy Folyamatban szükség van, az kizárólag abban az esetben engedélyezett, ha a Szakember szakmailag kiemelten edukált, arra a szupervíziós közösségtől engedélyt és támogatást kapott, valamint a Folyamat szupervízió által ellenőrzött.

g. Ha a Folyamatban résztvevő szeretné fejleszteni az interperszonális (partnerdinamikában történő) szexuális készségeit, akkor a fejlesztő Szakember javasolja a saját partnerrel való közös munkát egy egyéni folyamatban, illetve csoportos keretek között, akár más Résztvevők bevonásával is. Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem elérhető, vagy egyéb körülmény miatt más indokolt, akkor a Szakember a kompetenciájának megfelelően jár el: a Szexuális Fejlesztő triádikus modellben dolgozik egy Bodyworker bevonása segítségével, a Szomato-Szexuális Bodyworker pedig közvetlen partnerdinamikai gyakorlatokon keresztül.

h. A workshopok során a Szakemberek megfelelő döntést hoznak arról, hogy részben vagy teljesen ruhátlanul dolgozzanak. A ruhák levétele egyrészt támogathatja a gyakorlatokban való elmélyülést, lehetővé teszi a meztelenséget igénylő bemutatók megtartását, valamint modellezi a Résztvevők számára a testtel való egészséges kapcsolat kialakítását. Ha a Szakemberek úgy döntenek, hogy leveszik a ruhájukat, akkor kötelességük fenntartani a határokat, a biztonságos tér kereteit, illetve tudatosak és felkészültek arra vonatkozóan is, hogy ez folyamatokat indíthat el a Résztvevőkben.

i. A Szakemberek egyetértenek abban, hogy a Folyamat közben és annak megszűnése után legalább 1 évig nem kezdenek szexuális vagy romantikus kapcsolatot a Folyamatban résztvevővel – a Folyamat jellegétől függetlenül (egyéni vagy csoportos folyamat).

A Szakemberek Folyamatot vállalhatnak egyéni vagy csoportos keretek között olyan egyénnel is, akivel a múltban szexuális vagy romantikus kapcsolatot tartottak fenn, de betartják az előbbiekben leírt feltételeket – miszerint a Folyamat alatt és után nem teremtenek a Résztvevővel intim szexuális kapcsolatot -, és a Folyamatra csakis akkor köteleződnek el, ha előtte a helyzetfelmérés során különös figyelmet fordítottak a lehetséges veszélyekre, valamint akkor, ha szükség esetén párhuzamos szupervíziót vesznek igénybe.

A Szakemberek lehetőséget adhatnak a csoportos folyamatokon való részvételre a jelenlegi intim vagy szakmai társuknak is – rájuk az előbbiekben említett szabályok nem érvényesek.

Ezek az alapelvek a Szakemberek egyéni Folyamataiban is irányadóak, tehát a Folyamat alatt és után a személyes vagy szakmai irányultságú szexuális kapcsolat kialakítása elfogadható abban az esetben, amennyiben a Szakemberek képesek differenciálni a Folyamatuk és a személyes dinamikájuk terét.

j. A Szakemberek abban az esetben adhatnak lehetőséget a jelenlegi intim vagy szexuális partnerüknek egy csoportos Folyamatban való részvételre, amennyiben a kettőjük közötti dinamika nem veszélyezteti a csoport biztonságát, sem a benne résztvevő csoporttagok jólétét, sem a Kódexben rejlő értékeket. Ez érvényes a csoportdinamika kialakulására és annak fenntartására vonatkozóan is.

A Szakember abban az esetben, ha együttműködik egy másik Szakemberrel, akivel intim és szexuális kapcsolatban van, nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a csoport Résztvevői felé transzparenssé váljon a kapcsolati dinamikájukra vonatkozóan, valamint tudatosan és proaktívan megelőzze azt, hogy az károsan hasson a csoporttérre. E komplex helyzetek professzionális kezelése érdekében a szupervízió erősen ajánlott.

8. A Szakemberek elismerik a teljes ember jólétének fontosságát, beleértve az elme, a test és a lélek minden aspektusát. Ezért a Szakemberek az ehhez szükséges és megfelelő körülményeket előre tervezetten, szakmai felelősséget vállalva, proaktív módon segítik, valamint a Folyamatban résztvevőkkel való aktív együttműködés által minimalizálják a fizikai vagy érzelmi biztonságot veszélyeztető helyzeteket. A Szakemberek a Folyamat vezetőjeként felelősséget vállalnak azért, hogy folyamatosan fejlesztik és finomítják a kockázatcsökkentésre és a szakmai protokollra vonatkozó ismereteiket.

a. A Szakemberek az egyéni és csoportos alkalmak során kiemelt figyelmet fordítanak a higiéniára vonatkozóan. Fontosnak tartják és javasolják a fertőtlenítést segítő szerek, a síkosítást elősegítő anyagok, az orvosi minőségű védelmi eszközök (pl. gumikesztyű vagy egyéb segédeszköz) megfelelő kiválasztását és használatát, legfőképpen a testnedvekkel együttjáró érintkezés esetén.

b. A Szakemberek minden csoportos alkalmon tájékoztatják a Résztvevőket a csoportos higiéniai protokollról, és a megfelelő higiénia fenntartásához elegendő felszerelést/ellátást biztosítanak számukra.

c. A Résztvevők érzelmi jólétét a Szakemberek traumainformált módon biztosítják, és elkötelezettek abban, hogy ezen tudásukat folyamatosan fejlesszék.

9. A Szakemberek tartózkodnak attól, hogy szakmai hivatásukat képviselve és végezve olyan szereket használjanak, vagy olyan szer hatása alatt legyenek, melyek megváltoztatják a tudatállapotukat, és gátolják munkájuk megfelelő elvégzését.

10. A Szakemberek mérlegelik képességeik, tapasztalataik és tevékenységi körük határait, mielőtt az adott szakmai szolgáltatást elvállalják. A Szakemberek továbbá, ha a Folyamat során érzékelik szakmai felkészületlenségüket az adott témában vagy szinten, elutasíthatják azt – megfelelő alternatívákat biztosítva a Résztvevő számára.

11. A Szakemberek szakmai fejlődésük természetes részeként igénylik a folyamatos szupervíziókat, valamint azt is, hogy szakmai visszajelzést kapjanak. Ezekben az esetekben nem adnak ki olyan bizalmas információkat, amelyek a Résztvevő személyének beazonosításához vezethet. A kötelező szupervízión felül javasolt annak alkalmazása abban az esetben is, ha a Folyamat során etikai vagy határkérdés merült fel.

12. A Szakemberek megszüntetik a Résztvevők számára nyújtott szolgáltatást és arra irányuló kapcsolatot, ha arra már nincs szükség, vagy ha az már nem szolgálja az ő igényeit és érdekeit.

13. A Szakemberek egyoldalúan megszüntethetik a Résztvevővel kapcsolatos szolgáltatást abban az esetben is, ha azt feltételezik, hogy az nem vagy már nem megfelelő módon gyakorol hatást a Résztvevőre – akár annak tudtán kívül. A Szakemberek felelősek azért is, hogy megfelelő javaslatokkal támogatást nyújtsanak a Résztvevő számára az átmenet során.

14. A Szakemberek tartózkodnak attól, hogy a Résztvevővel fenntartott kapcsolatot kifejezetten vagy kizárólag személyes haszonszerzés céljára használják – legyen az pénzügyi, szakmai vagy kutatási célú.

15. A Szakemberek felismerik a több szinten zajló dinamikák összetettségét, komplexitását. Ha egy potenciális Résztvevővel a többszintű kapcsolat elkerülhetetlen – például egy kis közösségben, a Szakemberek felelősséget vállalnak azért, hogy tisztázzák, hogyan tud e kapcsolati dinamika etikus és biztonságos módon kialakulni és fennmaradni.

Amennyiben erre vonatkozó megállapodás születik, a Szakemberek megelőző lépéseket tesznek a szintek összekeveredéséből adódó potenciális sérülések megelőzésére: különös figyelmet fordítanak a szerepek megkülönböztetésére, a határok kezelésére, a titoktartás védelmére, és arra, hogy kiemelt kapacitást biztosítsanak az esetlegesen felmerülő nehézségek korai kitisztázására a Résztvevővel. A Szakember e többszintű kapcsolat megfelelő működéséhez szükséges módszereket megosztja a Résztvevővel – felhasználva a szakmai szupervízió támogatást nyújtó lehetőségeit.

A titoktartás megőrzésére vonatkozó feladatok és kötelezettségek

16. A Szakemberek tiszteletben tartják, védik és megőrzik a Folyamatok során szerzett valamennyi információ bizalmas jellegét.

17. A Szakemberek feloldják a szakmai titoktartási kötelezettségeket jogszabályi előírás vagy bírósági végzés esetén, valamint abban az esetben, amikor a Szakembernek a Résztvevővel szemben gondozási kötelezettsége merülne fel – azaz aggódik a személy vagy mások biztonsága miatt.

Ennek az eljárásnak az első lépéseként – melynek eshetőségéről a közös munka kezdetén már tájékoztatta a klienst – a Szakember kifejezi az aggodalmát a Résztvevő felé, eljutva a megállapodásig a biztonságára vonatkozóan. Ha pedig ez nem valósul meg, akkor a Szakember külső segítséget kér a bejelentési kötelezettségének eleget téve.

18. A Szakemberek megőrzik a Résztvevők anonimitását, amikor a hozzá vagy a Folyamathoz kapcsolódó információkat oktatási, kutatási vagy szupervíziós célokra használják fel.

19. A Szakemberek megkövetelik, hogy a csoportfolyamatokon a Résztvevővel írásos vagy szóbeli megállapodást kössenek, amely tiszteletben tartja és fenntartja a Folyamat során megosztott információk bizalmas jellegét.

20. A Szakemberek minden egyéni és csoportos Folyamatról szakmai feljegyzéseket készítenek, melyeket biztonságosan, bizalmasan kezelve tárolnak.

21. A Szakemberek minden egyéni vagy csoportos Folyamat előtt, ha arról videó és/vagy hangfelvétel készül, tájékoztatják a Résztvevőt, és írásos vagy szóbeli engedélyt kérnek tőle (az egyéni folyamat esetén a felvétel elején rögzítve a szóbeli engedélyt, csoportos folyamatok esetén pedig hivatkozva az előzetes írásbeli engedélyre a workshop elején).

A szakmával szembeni kötelességek és kötelezettségek

22. A Szakemberek egyéni képviseletük által határozzák meg a szomatikus szexológia szakmai irányvonalait és megítélését. Elismerik, hogy a Szexpozitív Egyesület keretei lehetőséget biztosítanak e szellemiség hatékony kifejezésére és a Szakemberek közös céljainak előmozdítására, mely teljes összhangban van a Kódex szabályrendszerével és protokolljával, és amelynek képviselete tiszteletteljesen tükrözi annak egységes szemléletét, értékeit, és általa a Szakemberek kiválóságra való törekvését.

23. A Szakemberek őszintén és pontosan képviselik képzettségük szintjét és tapasztalatuk hatókörét minden szóbeli vagy írott formában.

24. A Szakemberek a szolgáltatásaikról szóló írott vagy szóbeli kommunikációjukban (reklámok, leírások, magyarázatok) nem használják ezeket a típusú kijelentéseket, amelyek:

a. alaptalan elvárásokat ébresztenek az eredményekkel vagy előnyökkel kapcsolatban.
b. hamis állításokat tesznek a kompetenciájukra, a képzettségükre vagy a szakmai tanúsítványukra vonatkozóan.
c. más módszerekkel vagy oktatási lehetőségekkel szemben felsőbbrendűséget sugallnak, vagy azokat kizárólagosnak tüntetik fel.
d. más Szakemberekkel szemben felsőbbrendűséget fejeznek ki vagy sugallnak.

25. A Szakemberek nem viselkednek terapeutaként, diagnosztizálást végző szakemberként vagy gyógyítóként, és nem sugallják, hogy bármilyen orvosi vagy pszichológiai állapotot diagnosztizálhatnak, kezelhetnek vagy megelőzhetnek.

26. A Szakemberek nem képviselnek a Szexpozitív Egyesület nevében olyan módszereket, melyeket annak oktatási módszertana nem tartalmaz. Fontosnak tartják az Egyesület és egyéb szakmák által kínált technikák, módszerek és szolgáltatások különválasztását és elkülönítését.

27. A Szakemberek értik és teljes összhangban követik a Kódex elveit és szabályrendszerét. Továbbá vállalják, hogyha kétségük vagy nehézségük merülne fel az adott helyzetre vonatkozóan, hogy mi számít etikus viselkedésnek, akkor pontos útmutatást és szupervíziót kérnek.

28. A Szakemberek közvetlenül, konstruktív és tiszteletteljes módon lépnek kapcsolatba a szakmai közösség bármely olyan tagjával, akinek irányában etikai kétségei támadnak, illetve elérhetőek mások számára is abban az esetben, amikor velük szemben a szakmai tevékenységük kapcsán etikai kétség merülne fel.

A Szakemberek egyetértenek abban, hogyha velük szemben etikai kétely miatt fellépnek, azt nyitottsággal és komolysággal fogadják, valamint lehetőségként kezelik a személyes és szakmai fejlődésükben. Emellett a kialakult helyzet tisztázása érdekében szupervíziót vesznek igénybe.

29. A Szakemberek, amennyiben megszegik a Kódex szabályait vagy irányelveit, kötelesek együttműködni az Egyesülettel. Abban az esetben, ha a Kódex megsértésének kivizsgálására és annak kezelésére tett kísérlet sikertelen, az Egyesület fenntartja a jogot a Szakember egyesületi tagságának korlátozására vagy megszüntetésére.

30. Amennyiben a Szakember egyesületi tagsága megszűnik, együttműködően és aktívan vesz részt a kilépési folyamat lebonyolításában.

Kötelességek és kötelezettségek a Szakemberek között

31. A Szakemberek tartózkodnak attól, hogy más Szakemberek klienseit arra ösztönözzék, hogy igénybe vegyék szolgáltatásaikat.

32. A Szakemberek nyitottak és segítőkészek arra vonatkozóan, hogy az adott helyzetben a Résztvevő terapeutáival, orvosaival, valamint más szakemberekkel – a Folyamat támogatását és elősegítését biztosító – kommunikációt és együttműködést folytassanak.

A Szakemberek ösztönzik a klienseiket abban, hogy szükség esetén dolgozzanak együtt más szakemberekkel is, ha az támogatja és elősegíti a Folyamatot.

33. Amennyiben a Szakemberek között konfliktus merülne fel – akár szakmai, akár személyes vonatkozásban -, vállalják, hogy annak megoldására törekednek, beleértve, de nem kizárólagosan a mediációt, választott bíróságot és helyreállító igazságszolgáltatást. A Szakemberek továbbá vállalják, hogy minden konfliktusmegoldó folyamatban úgy vesznek részt, hogy az ne érintse hátrányosan a Résztvevő tapasztalatait, ne sértse az oktatási környezet biztonságát és integritását, valamint ne befolyásolja negatívan a szakma hírnevét – sem a nyilvánosságban, s ennek részeként a közösségi média területein.

KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK

2023

2024

erotikus tartalom

Elmúltál már 18 éves?
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmak megtekintésére vonatkozó szabályokat.

FELIRATKOZÁS

Szexpozitív - Hírlevél Feliratkozás