Egyesület hosszú neve: Szexpozitív SzomatoSzexológia és Bodywork Egyesület
Egyesület rövid neve: Szexpozitív Egyesület

I. Az egyesület célja
Az egyesület célja az érzéki testtudatosság, a test- és tapasztalatorientált önismeret, intimitás és minőségi szexualitás képviselete, valamint az ehhez kapcsolódó testpozitív és szexpozitív szemlélet szélesebb körű terjesztése és elfogadtatása Magyarországon. Ennek része a szomatikus jellegű testismeret és testi fejlesztés, illetve a minőségi kapcsolati kultúra megismertetése. Az egyesület célja továbbá a Magyarországon szomato-szexuális témájú szakmai tevékenységet folytató szakemberek, szomatikus szexológusok összefogása, tudásuk szakmai színvonalra emelése, szakmai képzésük létrehozása, valamint megfelelő szakmai érdekvédelmi képviseletük megteremtése.

II. Az egyesület tevékenysége
a) Egységes, kortárs szemlélettel rendelkező erotikus és szexuális masszőrök, szomatikus szexológusok (szomato-szexuális fejlesztők és bodyworkerek) szakmai képzése, minőségi és szakmai kompetenciájuk meghatározása.

A szomatikus szexológus egy olyan szexpozitív szemlélettel rendelkező egyéni vagy csoportfolyamatokat tartó szakember, akinek célja a testalapú – szomatikus és szexuális önismerethez, fejlesztéshez kapcsolódó – élményorientált módszerek, technikák megismertetése fizikai, energetikai, érzelmi és kognitív szinten. Ezeknek az átadásához verbális és nonverbális módszereket használ a fizikai kapcsolat és érintés bevonásával vagy annak létesítése nélkül.

b) Tanfolyamok, oktatások, ismeretterjesztő tevékenységek (előadások, videók, csoportfoglalkozások), nyitott programok szervezése és lebonyolítása. Oktatóanyagok, sajtóanyagok és könyvek, cikkek publikálása írott és elektronikus formában. Internetes információs csatornák kiépítése, fenntartása és fejlesztése. A témához kapcsolódó rendezvényeken való részvétel, oktatás, ismeretterjesztés (hazai és nemzetközi fesztiválok, konferenciák, találkozók, rendezvények, előadások).

c) A testpozitív és szexpozitív szemlélet képviselete és átadása.

d) Egy olyan felnőtteknek szóló oktatási rendszer létrehozása, mely teret biztosít azon szuverén szexualitásra építő, illetve kapcsolati dinamikákban fejlődő egyének számára, akik mélyebb és minőségibb intimitást szeretnének megteremteni az életükben.

e) Felsőfokú képzésben résztvevő fiatalok kapcsolati és szexuális életre való felkészítése és edukációja, valamint a szomatikus önismeret és szemlélet átadása.

f) A kiegyensúlyozott családtervezés elősegítésére szolgáló programok, oktatások és egyéb tevékenységek nyújtása, melynek része a gyermekvállalási krízisben lévő párok támogatása és segítése.

g) Az egyesület tevékenységeit támogató adományok, pályázati pénzek előteremtése.

h) Az egyesület céljait segítő és programjainak helyet adó kulturális központ létrehozása és üzemeltetése.

i) Szakmai képzési rendszer létrehozása, annak magas szintre való emelése. A szakmai szint biztosítását az egyesület egy etikai kódex kidolgozásával, szakmai támogató háttérrel, minőségbiztosítással és a szakmai kompetenciahatárok meghatározásával, átadásával biztosítja.

j) A színvonalat képviselő szakemberek összefogása, érdekképviselete és teljes körű támogatása, a szakmai kapcsolati rendszer fenntartása. A képzési rendszer minőségbiztosítása, valamint etikai rendszerének létrehozása és fenntartása. Képzések, továbbképzések, szakmai konferenciák és események szervezése, továbbá az ehhez kapcsolódó oktatási és információs anyagok elkészítése elektronikus és/vagy nyomtatott formában.

k) A szexuális egészség és jóllét támogatása, promotálása.

III. Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 30.000 Ft, melyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően a tárgyévet megelőző évben, legkésőbb minden év december hó 31. napjáig egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján kell megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányos összegét megkezdett hónapra kerekítve a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően a tárgyévet megelőző évben, legkésőbb minden év december hó 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

IV. Az egyesület tagjai

Az egyesület tagjává olyan személy válhat, aki:
– az egyesület által kiállított szakmai képzési tanúsítvánnyal rendelkezik
– elfogadja az egyesület tagi meghívását,
– elfogadja az egyesület céljait,
– elfogadja az Etikai Kódexet,
– elfogadja a Működési Szabályzatot,
– a létesítő okirat, az Etikai Kódex és Működési Szabályzat alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja.
– nyilatkozik róla, hogy tagsága alatt az Egyesület megfelelő döntő szervének szakmai elbírálását kötelezően magára értetődőnek veszi.

a) A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az egyesület alapításakor annak nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság az Egyesület általi írásos meghívásának a tagjelölt írásban történő elfogadásával keletkezik.

A tagjelöltnek 8 napon belül van lehetősége a meghívás elfogadására. A tagság életbe lépéséhez az összes tagsági követelménynek megfelelő okiratokat és nyilatkozatokat alá kell írnia, majd a tagsági díj előírt mértékű megfizetésével véglegesítenie. Ezekre az írásos elfogadás megérkezésétől számított 8 napon belül van lehetősége. Az összes feltétel hiánytalan és időszerű teljesítésének hiányában a meghívás lejár. Teljesítés esetén a tagság a tagdíj egyesülethez való megérkezésének napjával kezdődik.

A tagi meghívás az indok megjelölése nélkül is elutasítható. Válasz hiányában, nem egyértelmű válasz vagy az egyesület számára nem elfogadható feltételes válasz is nem elfogadásnak, ezáltal elutasításnak minősül.

Minden meghívás eseti és egyszeri jellegű, elutasítás esetén további követelésnek vagy jogorvoslatnak helye nincs.

A tagi meghívás az elnökség kizárólagos hatásköre és egyedi elbírálási joga. Kötelessége az egyesület szakmai és személyi értékeivel együtt álló, azt építő magatartással bíró szakemberek meghívása.

b) A tagsági viszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével.
b) A tag halálával.
c) A tag kizárásával.
d) Az egyesület megszűnésével.

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. Tagdíj ez esetben nem kerül visszatérítésre.

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseivel vagy a közgyűlés határozataival, illetve a működési szabályzattal vagy az etikai kódexxel összeférhetetlenül viselkedik, valamint azok ellen súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Emellett ha az egyesület munkáját hátráltatja vagy annak jó hírnevét veszélyezteti.

Kizárható a tag akkor is, ha egy hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább egy hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, illatva a jogkövetkezményekre, azaz az egyesületből való kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás után annak teljesítése eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy az egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a kizárásra indítványozott tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni; az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. Indokolt esetben 2×15 nap póthatáridő kitűzhető. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell
– kilépés esetén.
– kizárás esetén.
– halála esetén.

c) A tag jogai

A tag
– a közgyűlésen részt vehet,
– a közgyűlésen szavazhat,
– az egyesület bármely tisztségére választható lehet, ha a törvényben foglalt feltételeknek és a Működési Szabályzatnak eleget tesz,
– a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjaira javaslatot indítványozhat,
– a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet,
– az egyesület irataiba betekinthet.
– jogosult igénybe venni az egyesületnek – a tagok részére biztosított – szolgáltatásait.

A tag a szavazati jogát a közgyűlésen a meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást egy teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

d) A tag kötelezettségei

Az egyesület tagja köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit, az aktuális működési szabályzatot, az etikai kódexet, a közgyűlés és az elnökség határozatait, valamint az egyesület tagdíját időben megfizetni. Köteles a lakcímét, illetve annak megváltozását az azt követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni. Köteles az email címét, illetve annak megváltozását az azt követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

V. Az egyesület szervei

a) Közgyűlés
b) Elnökség

a) Közgyűlés

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés az egyesület tagjainak összességéből álló testület.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– döntés az alapszabály elfogadásáról, (¾)
– döntés az alapszabály módosításáról, (¾)
– döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról, (¾)
– döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, (megválasztás ¾ visszahívás ½ )
– döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény által meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról, (½)
– döntés az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról, (½)
– a tagdíj mértékének megállapítása,
– az egyesület éves költségvetésének elfogadása (¾)
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt, (¾)
– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés (¾)
– a végelszámoló kijelölése. (¾)

A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval – elsődlegesen az egyesület székhelyére – hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli, igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítése azzal a feltétellel, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlést igazolható módon, a helyszín és az időpont megjelölésével, valamint a napirend közlésével kell összehívni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy annak közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 3 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított, de legkésőbb 3 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy a kérelmet elutasítja, a közgyűlésen külön, a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően dönthet a napirend kiegészítésének tárgyában abban az esetben, ha a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

A közgyűlést össze kell hívni, ha:
– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
– az egyesület céljainak elérése veszélybe került,
– az egyesület tagjainak legalább egytizede azt az ok és a cél megjelölésével kéri.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlést az elnökség elnöke nyitja meg, melyet követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítő személyt, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személy ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is).

A közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepelt vagy szabályszerűen hozzáadásra került.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazótagok több mint fele részt vesz. Ha a közgyűlés nem határozatképes, megismételt közgyűlést lehet tartani. A megismételt közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.

A közgyűlés döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

Az összes szavazótag több mint felének a szótöbbsége szükséges az alábbi kérdésekben:
– az elnökség tagjainak visszahívása,
– az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása,
– az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához, valamint az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt, más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki a fentieken túl személyesen érdekelt a döntésben.

A levezető elnök a közgyűlési határozatokat a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal vagy tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

b) Elnökség

Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem helyez a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség tagjainak megbízatása 5 éves időtartamra szól. Az elnökség tagjai nem választhatóak az egyesület szavazótagjain kívüli személyekből. Az elnökség tagja kizárólag természetes személy lehet. Az elnökség egy elnökből és további két elnökségi tagból áll.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja, képviseleti joga általános terjedelmű.

Az elnök akadályoztatása esetén a másik két elnökségi tag együttesen képviselheti az egyesületet, amennyiben az elnökség előzetesen egyeztetett.

Az elnökség tagjait a közgyűlés választja. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztség a megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.

Az elnökség tagjává az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti, és nem esik azt kizáró ok alá.

Az elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
– a tisztségről való lemondással,
– visszahívással,
– a határozott idő lejártával,
– a törvényben meghatározott ok bekövetkeztével,
– a halálával.

Az elnök vagy elnökségi tag a megbízatásáról az egyesülethez címzett, az elnökség tagjaihoz intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnök vagy elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított harmincadik napon válik hatályossá.

Az elnökség tagjai díjazásban részesülhetnek a közgyűlés megállapítása szerint, de minimum jogosultak az ügyvezetéssel kapcsolatos költségeik megtérítésére.

Az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe.

Az elnökség feladatai különösen:
– az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
– az egyesület terveinek előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
– az egyesület képviselete,
– szakmaiságot érintő ügyek kizárólagos elbírálása. Például de nem kizárólag: az oktatási anyagok elfogadása, az etikai kódex megváltoztatása és elfogadása, a szakmai megfelelés megállapítása,
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
– az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
– részvétel a közgyűlésen, válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
– az egyesület iratainak bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése
– a tagság nyilvántartása,
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele,
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
– az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
– tag kizárasa

Az elnökség a döntéseiről határozatot hoz, tevékenységéről éves beszámolót készít. Az elnökség akkor határozatképes, ha a leadható szavazatok többségi egyetértésben kerülnek leadásra. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy elnökségi tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az elnökség döntéseit határozati formában, a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg, amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik. Két elnökségi tag jelenléte esetén csak egyhangú döntés hozható. Az elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára egyebekben az általa elfogadott ügyrend irányadó.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökségnek az intézkedéseit a közgyűlés döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal (tagokkal) a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

Az egyesület elnöke a mai naptól öt éves időtartamra, 2027. október 17. napjáig: Kékes Réka Enikő (lakcím: 1014 Budapest, Úri utca 52.).

Az egyesület elnökségi tagja a mai naptól öt éves időtartamra, 2027. október 17. napjáig: Tábor Zsófia (lakcím: 3123 Cered, Kossuth út 63.).

Az egyesület elnökségi tagja a mai naptól öt éves időtartamra, 2027. október 17. napjáig: Mucza Norbert (lakcím: )

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak. Az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A határozathozatal rendje

Az egyesület valamennyi testületi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület erre kijelölt két tagja írja alá.

Az elnökség és a közgyűlés határozatba foglalja döntéseit. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket meg kell őrizni.

A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.

VI. Az egyesület vagyona, gazdálkodása

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnökség készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.

Az egyesület célja – megvalósítása érdekében – nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.

Egyéb rendelkezések

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem fogad el.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

Budapest, 2023. február 18.